Mint a hattyú, most elúszhatnék,
| nézd, lent a hullám hogy dobálja. |
| De újból és újból fönnakadok |
énekeden és szempilládba.
szempillamon megalvadt hocsepp csoppen bele a nagy Mindensegbe .de csak folfalom a mogottem elnyulo tajat, es szaguldok a furcsa tukorkepemmel egyutt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése